14 Bangtan High School

Taehyunggal az egész hétvégét együtt töltöttük. Az elején együtt filmeztünk, együtt mostunk fogat, kajáltunk, szinte el sem szakadtunk egymástól. Néha a WC-hez is elkísért. Nem zavart, imádom a közelségét. Amint hazaért a családja, bemutatott nekik. A szülei ugyanolyan kisugárzásúak, mint a ház: gazdagok. Ez már csak a ruhájukon és ékszereiken is meglátszott, valamint a beszédstílusukon. Nem sokat beszélgethettünk, nemsoká ismét elmentek. Taehyung szerint szimpatikus voltam nekik, de én ebben nem lennék olyan biztos…

Dyul csak vasárnap délután jött haza. Mondanom sem kell, nagyon meglepődött a jelenlétemen. Elméletileg valami barátjánál volt, mert nem akart a testvérével egy légtérben maradni.
- Ha tudtam volna, Süti, hogy itt leszel, biztosan itthon maradok, hogy kiélvezhessük egymás társaságát - dob felém egy elég sokat mondó félmosolyt, mire feláll a szőr a hátamon. Valahogy - nem is értem, miért - az ő ajánlata nem tűnik olyan csábítónak, mint Taehyungé. - Minek köszönhetjük a látogatásod?
- Csak átjöttem, nem volt különösebb oka - mosolygok, mire Tae felhorkant mellettem. Váratlanul átkarolja derekam, magához húzva. Dyul csak egy mindent sejtő pillantást vet ránk, majd ráhagyva a dolgot elköszön és visszavonul a szobájába. Kezdem azt hinni, Hea és Dong-yul nem igazán illenek össze. Az egyikük kitartó, a másikuk elég könnyen feladja a dolgokat. Hogy hozzuk ezt a kettőt össze?

Miután végre összepakoltam a cuccomat és egy csókot is váltottam Taehyunggal a házuk előtt, elindulok hazafelé. Elég mozgalmas hétvége volt, ha azt nézzük. Ebbe belegondolva halvány rózsaszín árnyalat fut végig arcomon, egy széles mosollyal karöltve. Szeretem.

Viszont ideje lenne Heajung és Dyul összehozását kigondolni. A múltkor, hármasban elmentünk a rajzszakkörre és beírattuk Hea-t, de Dyult már ott sem érdekelte. Végig velem és a rajzolással foglalkozott. Érdekli őt egyáltalán az ellenkező nem? Biztosan, hiszen szerelmem elől is sorra csábította el a lányokat. Homlokomra csapva jön a felismerés, hogy nekem tulajdonképpen van már tervem. Azaz, korábban átfutott az agyamon, de épp azzal voltam elfoglalva, hogy Tae mit érez irántam. Ha Tae hajtana kicsit Heajungra – persze, csak látszólagosan – talán Dong-yul felfigyelne erre. Vagy, jobban rám hajtana, ki tudja. Egy próbát megér, más ötletem amúgy sincsen.

Miközben sétálok a házunk felé, előkapom a mobilomat, és már írom is az SMS-t szerelmemnek, melyben leírom az ötletemet. Jobb lett volna személyesen megbeszélni, de hát ez így alakult. Most már nem megyek vissza. Épp, hogy elküldöm és visszacsúsztatom a készüléket a zsebembe, már rezeg is, miszerint válaszom érkezett. Ezt megmosolyogva olvasom el az üzenetet:

„Ha szerinted ez jó ötlet, akkor szerintem is. De azért vigyázz magadra. Holnaptól a suliban tegyünk úgy, mintha nem lennénk már jóban. Én bókolgatok Hea-nak, de, hogy ne értse félre, mindenképp tájékoztasd a tervedről. Ha megkérdezi, miért hajt Dyul azokra, akik tetszenek nekem, találj ki bármint, csak ne mond meg neki a kapcsolatunkat. A föld alá süllyednék, ha kitudódna, hogy annak a seggfejnek vagyok a testvére. Vigyázz hazafele menet! XOXO”

Ezen elgondolkozva jöttem rá, hogy igen, valószínűleg Heajungnak is tudnia kéne erről, nem? Hülye vagyok. Én simán elfelejtettem volna.

Hazaérve, a táskám tartalmát ki is pakolom, majd laptopom az ölembe vége huppanok le az ágyamra. Azonnal küldök egy üzenetet a lánynak, mielőtt totálisan elfelejtem, így a tervem se legyen emiatt elrontva.

„Szia, Hea! Van egy ötletem, hogy kéne felkelteni Dyul figyelmét. Valamiért, ha Taehyungnak megtetszik valaki, Dong-yul azt a személyt megpróbálja elcsábítani. Szóval, Tae bókolgatni fog neked, meg hasonlók. Így könnyen a közeledbe férkőznek mind a ketten. Szóval, több esélyed lesz felhívni a figyelmét magadra, ne rontsd el az esélyed! ;)”

Lecsukom a gépemet, majd elővéve a leckét annak is nekiállok. Végül is, tanuló vagyok, vagy mi…

Azért, elég megnyugtató, hogy Taehyung is így érez irántam. Ez azt jelenti, hogy mi most járunk? Vagy mi? Biztosan, csak ez így nem lett kimondva. Egy darabig nem is lesz, úgy néz ki. Távol kéne maradnom tőle, nem? És át sem mehetek hozzá, mert ott van Dyul is. Mégsem olyan jó ez az ötlet, mint először tűnt… Épp csak összejöttünk, de mégsem, de mégis…

Befejezve az aznapi teendőimet, egy kis kaját behozva nyitom fel ismét a laptopomat, megnézve, válaszolt-e Hea. Nem csalódtam, miután elküldtem, jött is a válasz 5 perc után. Mindegy, más dolgom volt.

„Rendben! JUJJJ annyira izgulok!!!!!!!!! Köszönömköszönömköszönömköszönömköszönöm!!!!!!!!!!! <3 <3 <3 :* <3 ;* Ezt még biztosan meg fogom hálálni nektek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

Annyira furcsa, ahogy a lányok leveleznek… Minek ez a sok jel? Jézus…

Taehyung Pov.

Érzem, hogy a telefonom rezeg, miszerint SMS-em érkezett. Azonnal rávetem magam, reménykedve, hogy Kookie írt nekem valamit. Mikor lettem ilyen lányos? Ez undorító. De elnézem magamnak, ha róla van szó.

Megnyitva a valóban tőle érkezett üzenetet olvasom el a kis tervét. Kicsit elszomorodom, mivel nem is konkrétan miattam írta, hanem a miatt a ri…lány miatt, aki miatt majdnem elvesztettem őt. Mondjuk, már nincs miért haragudnom erre a… nőstényre, azt leszámítva, hogy most vele kell foglalkoznunk. Megértem én, hogy ezt meg kell tennünk miattunk is, de idegesít, hogy megint alig fogunk beszélni egymással. Nem lesz nehéz eljátszani, hogy összevesztünk, az utóbbi pár napban - a hétvégét leszámítva - alig beszéltünk. Talán Dyul most azt hiszi, hogy kibékültünk, ami hiába igaz, nem szabad így tűnnie. Pedig éppen csak összejöttünk… azt hiszem.

Mikor visszaírtam neki, nem bírtam megállni, hogy egy XOXO-t oda ne biggyesszek a végére. Elvégre, tényleg csókolgatnám. Minden percben, mindenhol. Remélem, azok ketten hamar egymásra találnak, mert már most hiányolom szerelmem illatát, melegét, hangját… érintését. Azt hiszem, megszállott idióta vagyok, vagy szerelmes. Vagy mindkettő.

 (Sziasztok! Bocsi a rövid részért, de a következő biztosan hosszabb lesz. :) Remélem, nem túl béna a többihez képest, kezd elszállni az ihlet ehhez a ficihez... ^^"

Viszont, a My Heart blog írójával, Zsuzsi~val közös ficit is elkezdtünk írni! Az első rész már kint is van egy új, közösen indított blogon: Egy éj egy álom

A címe pedig: Sokat kérsz!

Jó szórakozást hozzá!)

[A képért köszönet: a Best Part of my Life írójának, K.C.-nek!

Akinek még van kedve, küldjön Vkook-os képeket a facebookomra!]

Díj 3 *O*

A díj szabályai:

1. Ismertesd a szabályokat!

2. Nevezd meg, és linkeld be, akitől kaptad a díjat és köszönd meg neki!

3. Válaszolj az általa feltett 10 kérdésre!

4. Tegyél fel 10 kérdést!

5. Jelöld meg azokat a blogokat (10 db), akiknek továbbadod a díjat!

Húúú :D Nem lesz ez így sok? Már nem tudok kit díjra jelölni... :D

Válaszaim:

1. Mennyire befolyásolja számodra a történet minőségét a helyesírási hibák? 
Mármint az én történetemét vagy másét? :D Igyekszem az enyémet rendesbe írni, de így sem mindig sikerül. XD

2. Hol képzeled el a jövődet? Magyarországon vagy máshol?
Nos, nem hiába tanulok angolt, japánt és koreait is (tanárral, teszem hozzá, mielőtt valaki azt hiszi, magamtól tudnék nyelvvizsgát szerezni :D). Valahol Ázsiában tervezem leélni az életem. :)

3. Honnan merítesz ihletet az íráshoz?
A fejemből. ;)

4. Mit gondolsz azokról, akik a halálba kívánják az idolok barátnőit?
Az idol nem véletlenül idol. Ő egy bálvány, akit lehet imádni, felnézni rá, de nem szabad beleavatkozni a magánéletébe. Nem is, hogy beleavatkozni, de legalább örülni kéne, hogy boldog. A szerelmet nem szabad elítélni.

5. Mi a véleményed a Sasaengekről?
Hát való igaz, eléggé eltúlozzák általában a dolgokat, de én meg a fejemben összehozom a tagokat, minden féleképpen, szóval én nem ítélkezek, ha beteg elméről van szó. :)

6. Hetero vagy yaoi fici?
YAOI.

7. Mit gondolsz azokról az írópalántákról, akik sértésnek veszik az építő kritikát, mikor a történetük eléggé bukdácsol minden szinten? Mit gondolsz a támadásaikról?
Hát figyelj, nyilvános közösségi oldalon én sem örülnék semmilyen kritikának, legyen az építő vagy romboló. Van, aki nehezebben fogadja el, ha nem olyan tökéletes, amin talán órákat dolgozott és büszke is rá. Ilyenkor védheti az igazát. Írói szabadság van, hülyeség ezen vitatkozni.

8. Szoktál játszani? MMORPG, RPG, FPS, MOBA, bármi. :) Ha igen, mivel?
Régebben gamer voltam. :D LOL, CS:GO, meg egy csomó (főleg fegyveres) játék, amivel imádtam játszani, de már a nevükre sem emlékszem. Furcsa az emberi memória. Akkoriban biztos voltam benne, hogy sose felejtem el őket és nem is állok le velük.

9. Mi a véleményed azokról a kommentekről, amikor meglátnak egy szexi pillanatban elkapott idolt és ezt írják: Meghaltam/Intézd a temetésem.
Minek kéne lennie? :D Fiatalok, élvezzék ki a kpopperséget, érezzék magukat jól, örüljenek, hogy látják az idolukat. :D Én is ezt teszem. ;)

10. Legfőbb bias? Ki az és miért?
Jungkook. Egyszerűen tökéletes. :) Persze, nem vagyok fanatikus rajongó, de imádom a hangját, valamint egy táncos lelkűnek, mint én, az ő elszántsága lenyűgöző és egyszerűen jó nézni. Fiatal, eleve egy élmény nyomon követni, ahogy egy szikra csillaggá növi ki magát ebben a világban. :)

Mivel sajnos már nem tudok kit jelölni, kérdést sem írok, bocsáss meg. XD
Köszönöm ismét a díjat, rövid idő alatt a harmadik, megmelengeti a szívem. ;)

Díj 2 *O*

A díj szabályai:

1. Ismertesd a szabályokat!

2. Nevezd meg, és linkeld be, akitől kaptad a díjat és köszönd meg neki!

3. Válaszolj az általa feltett 10 kérdésre!

4. Tegyél fel 10 kérdést!

5. Jelöld meg azokat a blogokat (10 db), akiknek továbbadod a díjat!

HUH! Nem hittem volna, hogy egyből 2 díjat is kapok, ráadásul olyan blogíróktól, akiknek olvasom és imádom a történeteit. :D Meglehetősen kellemes érzés!!! *O*

A második díjamat nem mástól kaptam mint A Koronaherceg titkai írójától, HaNa-tól! :D (Vagy MinJi?) Nagyon szépen köszönöm!

(Ha nem gond, nem jelölnék meg újabb 10 bloggert, csak azokat, akiknek a legutóbb is szívesen adtam volna, csak nem volt elég lehetőség.)

Válaszaim:

1. Egy olyan kérdés, amit mindenki feltesz, mert mindenkit érdekel: Miért kezdtél el írni?

Ezt már megválaszoltam a korábbi díjamban. :)

2. Volt már ihlettúltengésed? :'D - nekem sokszorXD
Neeemigazááán...... Nekem ez úgy megy, hogy leülök, aztán jön... XD
Nem amúgy, éjjel nappal szárnyal a képzeletem, és rengetegszer vagyok úgy vele: OKÉ EZT LEÍROM KÉSZ SHIT MOST AZONNAL GÉP GYERÜNK
3. Előfordult, hogy bizonytalan voltál abban, ezt vagy azt tényleg meg kellene-e írnod, vagy inkább ne?
Persze, minden részt körömrágva teszek közzé, mert annyira nem vagyok biztos a dolgomban. De ez nem csak ebben nyilvánul meg, többször újraírok egy részt, ha nem vagyok vele elégedett, és úgy teszem ki. A mostani rész is rég kész, de folyton jut eszembe változtatás. Emiatt néha ugrál a történet a múlt-jelen megfogalmazások miatt, de igyekszem erre figyelni és kijavítgatni.
4. Mennyire érzed úgy, hogy az emberek megismerhetnek az írásaidból? 
A perverz oldalamat félig-meddig, de nem tudhatjátok, mennyire is romlott és beteg a kis fejecském. XD
5. Szoktál továbbgondolni fanfictionöket, vagy letérni egy résznél, és a saját fejed szerint folytatni magadban? 

Állandóan! 1-2 fanfiction kivételével az összeset átírom, vagy még perverzebbé formálom képileg a fejemben. :D Ne csodálkozzon senki, ha nem írom ki az igazi nevem. 

6. Mit éreztél, mikor megosztottad az első írásod?

Baromira be voltam sz*rva. Komolyan, szinte percenként jöttem fel mindenhoha megnézni, jött-e komment (facebookra és a blogomra is).

Az elsőben, amit itt megosztottam. Amikor megírtam, tökre örültem, hogy ilyet is tudok... Aztán pár hónapra rá elolvastam és fel sem ismertem szinte, annyira gáznak éreztem, hogy erre voltam büszke...
7. Csalódtál már valamelyik munkádban?
Egyelőre még nem. MÉG nem.
8. Mi a legnagyobb hiba szerinted egy blogban, ami miatt nem olvasod el, vagy nem olvasod tovább?

Amikor mindenféle érzelem vagy felvezetés nélkül, ok nélkül esik egymásnak a két főszereplő. Jó, az első megosztott írásom is ilyen, de akkor mindenevő voltam. Mostanában az ilyen ficiket csak abbahagyom, bezárom és meg se nyitom többet. Véletlenül se.

Mármint írást? Azt nem. De régen fociztam és imádtam, de az edző kilépett és politikus lett, így megszűnt. Ez évekkel ezelőtt volt, mégis nagyon bánt, hogy véget ért, és azóta sem tudom folytatni.
9. Volt már olyan, hogy nem tudtál valamit folytatni, és miatta nagyon fájt a szíved, de egyszerűen nem ment tovább?

Őszintén? Nem. Persze, egész álló nap ekörül forog az agyam, a történet számtalan variációja él a fejemben, de nem írom le mindet. Nem tudnám szavakba önteni. Számomra az ihlet olyan ötletek tömkelege, amit publikálni is lehet. De a fejemben lévő dolgokat nem tudom mindig átadni az olvasóimnak. :)

Persze, minden rész előtt ez van. Egy olyan részt sem tettem még ki úgy, hogy nem féltem volna a kritikától. Volt, hogy egy részt többször is kitettem, majd rögtön át is írtam. Nem vagyok elég magabiztos.

A perverz énem egy részét egészen biztosan meg tudjátok ismerni, amúgy meg nem annyira... :D

10. Vannak beteg ötleteid, amiket úgy megírnál, de nem mersz? :'')

Ha tudnád, óóóh... ^^

Kérdéseim: 

1. Kedvenc évszak, miért?

2. Hogy reagálsz a negatív visszajelzésekre, amiket kapsz (ha kapsz)?

3. Mit gondolsz, mi a véleménye az embereknek az írásaidról?

4. Mi adta az ihletet a történetedhez?

5. Támogatott valaki, amikor elkezdtél megosztani tartalmakat?

6. Hány olyan író van, akiknek az írását követed, és tudsz róla, hogy ők is olvassák a tiedet?

7. Mit érzel, miközben írsz?

8. Mi a legfontosabb dolog, amit tudni kell rólad (olvasóként)?

9. Egy szó, ami jellemez téged?

10. Mi az a dolog, ami legalább annyira fontos a számodra, mint az írás?

Jelölések: 

1. Az első díjat a Tükörkép (Drrr fanfic) írójának, SterekOrStydia-nak szánom. Nagyon tetszik a történet, így tovább! ;) Nagyon szeretem azt a párost, várom a kövi részt!

2. A második díj természetesen a Noel's Galaxy írójának, Noelnek küldöm. Maximálisan megérdemli! Imádom az írásait, bár sajnos még nem volt alkalmam beszélgetni vele. 

3. Aztán itt lenne egy blog, amelynek íróit már az előző díjamban is meg akartam jelölni, de nem volt elég helyem. Ma is egész nap ezen az oldalon lógtam és olvastam. Imádom Rossy-ék történeteit a Golyóálló Fictionok blogjukon! :)

4. Ezt a díjat elkerülhetetlenül a Négy év nélküled írójának, Kawaiipiekpop-nak küldöm! Odáig vagyok ezért a ficiért, kár, hogy lassan jönnek a részek... :D

5. Ejj, el se hiszem, eljött a nap, hogy 2 díjjal is díjjal jutalmazhatom munkájáért a The Death of Lover ficiért Noelt. Mint mondtam, imádom az írásaidat. :D
6. Ezt a díjat nem másnak/másoknak szánom, mint a BTS fanfictions blog íróinak. A Not Today fici kijöttének idején ismertem meg az oldalt sajnos, pedig nagyon szeretem a yaoi történeteiket. Itt volt az első olyan hetero fici is, amit elolvastam. Nem is értem, hamarabb hogy nem találtam rá az oldalra.
7. Hát akkor ez a lehetőség is eljött. Az előző díjamat a következő jelöltemtől kaptam: ZSUZSIIII <3, aki nem mellesleg a My Heart blog írója, egyik személyes kedvencem. Valamint Zsuzsival jó haverok vagyunk, nem igaz? :D

Sajnos, csak 7 díjra tudtam jelölni. Bakker, már ötödike óta kint lenne ez a poszt, csak nem tettem közzé. Mekkora hülyeség ez. :'D
Remélem, aki jelölt, elégedett a válaszokkal. <3

12-03 Bangtan High School 18+

Jobb kezem levezetem mellkasán és rásimítok férfiasságára a nadrágján keresztül. Aprót morran, majd felemelve tekintetével az enyémet keresi. Apró mosollyal egyenesedik ki, majd csatolja ki az övét felettem tornyosulva. Izmos, nem is tudtam, hogy ennyire. Ajkait harapdálva rántja ki nadrágjából az övet, majd gombolja ki és rántja le a ruhadarabot. Ezt téve én is, kezdenék vetkőzni, de megelőz. Rólam is leveszi a zavaró anyagot, én pedig csípőm emelésével segítek neki ebben.

Mellkasomat és alhasamat kezdi simogatni, mely hatására cseppet sem kellemes érzelmek törnek utat bennem. Alig két perce rontottunk be a szobába, máris mindketten egy szál alsóban vagyunk. A gondolatra, hogy engem még senki nem látott így, és nem is értek még hozzám, elvörösödöm. Hirtelen nagyon zavarban érzem magam… Eddig bele sem gondoltam, de ezek után mi… mi tényleg… azt fogjuk csinálni. Teljesen meztelenül. És úgy áll a helyzet, hogy én leszek… alul. Belém fog hatolni azzal. Oda. Felizgulva. Úr isten!

A pánikroham azonnal elszívja körülem a levegőt, helyette a tömény forróság próbál tüdőmbe szökni az éltető oxigén helyett. Nekem ez így túl gyors. Hevesen lélegezve próbálom nyugtatni magam. Nem arról van szó, hogy nem szeretném, csak… Áh, nem tudom, csak nem így.

Taehyung azonnal lelassít, sőt, meg is áll. Ijedtem simít arcomra lágyan, aggódóan pillant le rám. Mintha megértené, hogy érzek, nyugtatni próbál. Arcom simogatja, másik kezével fejem mellett támaszkodik, miközben csitítgat. Beszél is, de a hangok eléggé eltompultak. A szívem rendszertelen, eszeveszett tempója nem kevés idő után végre nyugodni látszik, miközben csak Taehyungot látom magam előtt, mélybarna íriszeit, amelyekben megannyi érzelem tükröződik most. Aggódás, féltés, egy kis izgatottság, ragyogás… Megnyugtat a jelenléte. A hangok tisztulni kezdenek, miközben felránt, hogy ölébe üljek. Szorosan magához ölel. A teste melege mámorító, és az illata olyan férfias. Kezeimmel azonnal átkarolom a nyakát, egyikkel ismét haját kezdem simogatni, miközben ő a hátamon vezeti fel-le tenyerét megnyugtatóan. A légzésem normalizálódik, de bőröm továbbra is forró. Miért ne akarnám vele elveszteni? Meztelenül, egymáson… úgysem a külsőm számít, nem? Meg szerintem egyikünk sem néz ki rosszul. Akarom, hogy hozzám érjen, én is azt szeretném tenni. Egy kicsit még megijeszt a gondolat, hogy mi most tényleg szexelni fogunk.
- Nem csináljuk, ha nem akarod… - suttogja fülem mellett pár centivel, mire a gerincemen végigfut egy kellemes borzongás, amit hangja vált ki belőlem. Mi van, ha valaki hazajön közben, és rajtakap minket? Mondjuk, ezen kéne a legkevésbé aggódnom. Ő egyáltalán nem fél, tapasztalt (bár nem fiúkkal) és szeretem őt. Ez a legfontosabb.
- Ne hagyd abba… -  mondatomra közelebb bújik, lágyan fülembe csókol, majd bele is nyal. Váratlan ingerek érnek, nem is tudtam, hogy ott ennyire érzékeny. Szorosabban ölel magához, még mindig simogatva. Jóleső sóhajok törnek fel belőlem, mire érzem, elmosolyodik. Minden, amit csinál, megnyugtat.

Lassan elereszti fülemet, hátrébb húzódva fúrja tekintetét az enyémbe, majd ajkaimra hajol. Lehunyom pilláimat és élvezem nyelve forróságát, amellyel enyémet kényezteti. Néha-néha alsó ajkamra kap, azt megharapdálva vált ki belőlem forró sóhajokat, mire én is lágyan megharapdálom nyelvét, mikor visszadugja azt a számba. Egyik kezét hasamra vezeti és apró kockáimmal játszik, ami nagyon kellemes érzés. Annyira óvatos, figyelmes. Én is hasát kezdem simogatni. Talán még nálam is izmosabb, mivel hasfala eszméletlen jól néz ki, bőre pedig selymes és puha. Imádom minden porcikáját.

Lassan visszadönt az ágyra, majd nyakamat kezdi belepni apró, forró puszikkal. Egy centit sem hagy ki, mindenhol érint, néhol meg is nyalogatva, megszívva a bőrömet. Sóhajaim szaporodnak, néha eleresztek egy-egy apróbb nyögést. Tarkóját simogatom, el nem engedem, nehogy abbahagyja, amit csinál. Iszonyatosan tetszik.

Lejjebb haladva kulcscsontomra a fogai is előbújnak, lágyan harapdál és szívogat, mire egyre ködösül az elmém. Mintha nem csak ott ingerelne, testem itt-ott megrándul, jelezve, többet akarok. Ő is érzi ezt, így nem vár sokat, gyorsan letér egyik mellbimbómra, mire kicsit hangosabb, remegő sóhaj szakad ki belőlem. Ahogy ajkait az eddig érintetlen pontom köré feszíti, majd nyelvével ingerelni kezdi, alhasamban érzem, a pillangók éledezni kezdenek. De nem csak ott éledezik valami…

Kezem elemelem róla és inkább a lepedőt kínzom tovább. Ahogy tenyerével belső combomra simít, ismét olyan ingerek létezését adja tudtomra, amikről eddig fogalmam sem volt. Kicsit, mintha csikizne, de mégsem ott érzem a hatását, sokkal inkább… egy még annál is érzékenyebb ponton. Ujjai is elég kényeztetést nyújtanak, azonban, mikor apró körmeit végighúzza térdemtől alsóm felé combomon, csípőm megemelkedik és egy eddigieknél hangosabb, erőteljesebb nyögés hagyja el torkomat. Taehyung elégedetten mosolyog, majd száll le mellbimbómról, lejjebb haladva csókjaival. Végig szívja a bőrömet, ahol éri, mire végre leér vágyamhoz. Ujjait alsóm korcába akasztva néz fel rám, vágyittas szemekkel. 
- Szabad? - kérdezi, mire aprót bólintok. Szégyenlősség ide vagy oda, már rohadtul kívánom.

Lassan lehúzza rólam a zavaró anyagot, mire merevesésem elengedi a szorító börtön. Mélyen felsóhajtok a hideg levegővel való találkozásra, de nem sokáig tétlenkedik Tae sem. Ujjait szinte azonnal tagom köré fonja, mire izmaim befeszülnek, párás szemekkel meredek a plafonra. Taehyung vigyorogva figyeli reakciómat, míg egyik kezével hímtagomat, másikkal még mindig belső combomat simogatja. Érzem, ahogy az eddigieknél egyre keményebb leszek. Szerelmem lassan lehajol, apró puszit nyomva vágyamra, melynek hatására egész testem összerándul. Hogy lehetek mindenhol ennyire érzékeny?

Még mindig vigyorogva lassít keze mozgásán, mire elégedetlen sóhajt hallatok. Lenézek rá, tekintetem találkozik az övével. Nem sok időt hagy, hogy elvesszek a tekintetében, azonnal torkáig engedi merevedésemet. A váratlan ingerre megemelem csípőmet, ezzel – ha az lehetséges – még mélyebbre tolva magam benne. Fejem hátra vetem az élvezettől és hangosan felsikkantok. Azt hittem, a lepedőt is eltéptem, mivel izmaim befeszültek, és nagyon megrántottam magam alatt a fehér anyagot.

Nem tétlenkedve, azonnal mozgatni kezdi fejét hímtagomon, ezzel másodpercenként apró, alig hallható nyögéseket kicsalva belőlem. Ha így folytatja, nagyon hamar el fogok élvezni. Hogy ezt tudtára adjam, ujjaimat tincseibe vezetem, kicsit megszorítva, hogy lassítson, mert így bizony rövid lesz az éjszaka. Egy pillanatra kiengedve szája forróságából, leemeli kezeimet.
- Élvezz el nyugodtan - kimondva, azonnal visszaengedi merevedésem a nedves közegbe. Ezúttal nem csak mozog rajta, kegyetlenül szívogatni is kezdi, ami az utolsó csepp a pohárban.

Hangosat sikítva élvezek mélyen a szájába, amit némán tűr. Az utolsó cseppeket kimasszírozva belőlem nyeli le ondómat, amire ismét elpirulok. Ajkait megnyalva küld felém egy perverz mosolyt. Arcom eltakarva próbálok eggyé vállni a matraccal, azonban karjaimat elhúzva arcom elől ajándékoz meg egy romantikus, lágy csókkal. Annyi érzelem van ebben a pár másodperces gesztusban, hogy testem olvadásnak indulhatna kívül-belül. Szerelmesen pillantva rá, a nyugodni látszó szívem ismét heves ütemben kezd verni. Elhajolva tőlem nyálazza be két ujját, a látványra pedig összeszorul a torkom. Még csak most jön a lényeg…

Óvatosan, a lehető legkevesebb kellemetlenséget próbálja okozni nekem, miközben első ujját belém vezeti. Nem mondanám, hogy kellemes érzés, sőt…! Mozgatni kezdi, mire egész testemben megremegek. Az ujja… bennem… Próbálok lazítani, de ez sokkal nehezebb, mint hittem. Taehyung segít elterelni a figyelmemet, szabad kezét ismét férfiasságomra vezeti, mire megugrom egy picit. Halk nyögés hagyja el ajkaimat, mellkasom hevesen emelkedik föl-le. Ha ez nem lenne elég, Tae le sem veszi rólam a szemeit. Szinte teljesen elfelejtem a bennem munkálkodó ujját mindaddig, míg a másodikat meg nem érzem magamban. Ez már sokkal kellemetlenebb, feszítő érzés. Fájdalmas nyögés szakad ki torkomból, így összeszorítva szemeimet, ajkam beharapva próbálok csendben maradni. Nem akarom elvenni a kedvét a folytatástól. Azonban, ezt meghallva Taehyung ajkaimra hajol, tovább fokozva az enyhe élvezetet bennem, hogy elnyomja a fájdalmat. Nagyon jól csinálja. Átkarolva nyakát húzom közelebb magamhoz és tapadok ajkaira, szinte falva őt. Halványan érzem a saját ízemet benne, ami kicsit fura érzés, de jelen pillanatban ez érdekel a legkevésbé.

Egy idő után észre sem veszem, hogy három ujját mozgatja bennem. Elhajolva tőlem, az éjjeliszekrénye fiókjához nyúl, amiből elő is kap egy síkosítót. Minek tart ilyeneket? Mindegy, most jól jön, és ez a lényeg. Gyorsan lekapja magáról az utolsó ruhadarabot, ami fedi férfiasságát, így szemem elé tárul nem kis vágya. Hogy fog az ide beférni, te jó ég!

Kezén eloszlatva a síkos anyagot, bekeni vele magát, majd ujjait ismét belém vezetve juttat bejáratomba is egy keveset. Nagyon hideg ez az izé… Derekamra fogva igazítja magát fenekemhez, majd jóleső sóhajjal néz le rám. Küld egy bátorító félmosolyt, majd lehunyva szemeit lassan elindul befelé. Egész testem megfeszül az érzésre. Hihetetlenül kemény, nagy és forró! Egy percig úgy érzem, mintha kettészakadni készülnék odalent, de amint megáll egy kicsit, sűrű lélegzetvételek között keresi ismét tekintetem. Látszik, mennyire visszafogja magát, amiért tényleg hálás vagyok. Rettenetesen furcsa és szokatlan érzés, hogy ott… lüktet bennem. Aprót nyikkanok, mikor ismét megindul, egyre mélyebbre tolva magát bennem, mire a lepedőbe markolva próbálok másra koncentrálni. Tae még mindig masszíroz, de a kellemes érzés eltörpül a hatalmas fájdalom mellett, ami egyre csak nő, ahogy szerelmem befele nyomul. Mikor már tövig ért bennem, érzem, néhány könnycsepp utat enged magának, és leszánkázik az arcomon. Teahyung nyugtató puszikkal csókolja le rólam őket.
- Ne haragudj, nem akarom, hogy fájjon. De hidd el, amennyire kínoz most, akkora élvezetet fog adni - ismét ajkaimra hajolt, de csak egy apró puszit nyomott rájuk. Lassan mozogni kezdett, ami még fájdalmasabbá tette a helyzetet. Felnyögtem az érzésre, de nem állítottam meg. Tudom, hogy igazat mond. Csak el kell tűrnöm, el fog múlni.

Mikor visszalöki magát belém, mintha felkapcsoltak volna még egy lámpát, fehér fényt láttam felvillanni, ami persze azonnal el is tűnt. Bár most, hogy kicsit kitágultam, már nem fáj annyira, de még mindig nagyon kellemetlen. Az első lökés után már jóval könnyebben kezd mozogni bennem, fokozatosan pedig érzem, ahogy a rossz érzés átvág valami más, egészen kellemes érzésbe. Felvéve egy állandó ritmust mozog bennem. Lassacskán érzem, ahogy a fájdalom teljesen eltűnik, helyébe kéj lép. Mintha egyre mélyebbre lökne belém. A nyögéseim is hangosodnak, én pedig teljesen elveszítem az eszemet.

Innentől kezdve nincs megállás. Taehyung egyre gyorsít, én pedig a lökéseivel párhuzamosan nyögök és sóhajtozok, egyre hangosabban. Már kezdem érezni, hogy közeleg a vége, mikor eltalál bennem egy pontot, amitől csillagokat látok. Szinte felsikítok az érzésre, mire Tae megáll egy pillanatra, majd perverzen vigyorogva markolja meg fenekem két partját, majd széthúzza őket. Érzem, ahogy a még gyorsabb tempója közben hozzám feszül a farka, amitől csak még nagyobb ívbe húzom a hátam. Végig az alattam lévő lepedőt rángatom, de nem nagyon tudom levezetni rajta az energiámat. Helyette én is belemozgok, hogy még gyorsabban, durvábban érje el bennem a pontot állandóan, amitől úgy érzem, a farkam olvadásnak indul. Eddig sosem hallott, hatalmas sikítással, minden izmom befeszítve engedem ki magamból a felgyülemlett spermámat, egyenesen a hasfalamra. Szemeim is fennakadnak, gerincem fájdalmas ívbe görbül, Taehyung nemessége körül összeszűkül a bejáratom. Érzem, ő is nagyon közel van a végéhez, de még mindig érzékeny pontomat célozva mozog bennem vadul. Állandóan sikoltozom, míg ő mély morranásokkal és sóhajokkal mozog bennem tovább. Nem sokáig, ugyanis hosszan felnyögve végül mélyen bennem kiereszti ő is az ondóját. Forróság önti el belsőmet, mire utolsó nyögésem is kieresztem. Tae rám borulva liheg velem együtt, feldolgozva az imént átélt, eszméletlen orgazmust.

Hirtelen érzem meg, mennyire fáradt vagyok, ugyanis, miután Taehyung kihúzódik belőlem, majd nyom egy apró csókot arcomra, szinte azonnal elfog az álom.

(Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen későn érkezett, de remélem, elfogadható, és elégedettek lesztek vele. :) Igyekeztem minél hosszabbra írni, higgyétek el, sajnos így is elég rövid lett. A kövi rész már íróban van. Hát igen, ilyen, ha van ideje az embernek! :D Remélem, várjátok a következőt, addig is mindenkinek jókat kívánok!)